Akhal-Tekini
Krnyezet
Sivatag
|
Eredet
I. e. 3000-2000 vvel
|
Jellege
Arab
|
Szrmazs
szak-Eurzsia:Trkmenisztn
|

Titokzatos lfajta, modern megfelelje a 3-as tpus lnak. Vkony br, finom szr, nagy meleghez szokott sivatagi l, mely valsznleg rokona az arab Munaghi versenytrzsnek. Bizonytott tny, hogy a mai Trkmenisztn terletn a fajta mr 3000 vvel ezeltt ltezett.
•TENYSZTS: Az Akhal-tekinit a Karakorum-sivatag ozisaiban tenysztik, a f kzpont Ashabad. Szmos fajta tenysztsben kapott szerepet, de sajt fajtja nem keveredett idegen vrrel. Prbltk telivrrel keresztezni, sikertelenl. A trkmnek az akhal-tekinivel versenyezni szoktak, melyre nagy gonddal ksztettk fel lovaikat. A felkszts alatt lucernval, brkazsrpogcsval, tojssal, rpval, slt kovszlepnnyel etettk a lovakat, a meleg s hideg ellen nemeztakarval vdtk.
•JELLEMZ TULAJDONSGOK: Klnleges megjelens lfajta, br alkata tvol esik a nyugati lideltl. Egyedi sajtossga a fmesen csillog aranysrga szne. Az akhal-tekini hatrtalan letervel s kemnysggel br, hihetetlen teljestmnyekre kpes sivatagi krlmnyek kztt. Feljegyeztk, hogy minimlis vz- s takarmnyadagokkal a fajta egyedi az Ashabad Moszkva kztti 4152 km-es utat 84 nap alatt tettk meg. Napjainkban versenyzsre, tvlovaglsra, djugratsra s djlovaglsra hasznljk.
Marmagassg
Mretk 160 cm
A fajta kialakulsa
3-as tpus l
leters, kemny, a meleget tr sivatagi l.
|
Sznek
Aranyfak, aranysrga, aranypej
|
Hasznosts
Htasl
|
|